2011. február 21., hétfő

"én látom a szemeden ha nem is mondod... őrültek vagyunk és nem bolondok" ;)


jóóó isten... ez egy nagyon hosszú nap. és mostmár legyen vége, mert úgy érzem magam mint egy kicsi zombiiii. annyira fáradt vok, hogy az hihetetlen. fél 7kor keltem. ami nagy szó, mivel még fél 1kor se aludtam éjszaka... tanultam... többékevésbé. reggel amint felkeltem szintén nekifogtam tanulni... fél 10ig le se tettem a könyvet. annyira elegem volt már, fél 10kor ugy éreztem, hogy semmit nem tudok. és már amúgy is fáradt voltam. nem is vok képes egy huzamba sokat tanulni. meg szidtam magam, hogy miért az utolsó percbe kezdtem el. és elkapott a sirás. és cs feküdtem hason és sirtam sirtam sirtam :/ semmi nem volt ami kilenditsen ebből az állapotból. aztán összeszedtem magam, és tanultam tovább. amig nem indultam suliba addig azt a rohadt kémiát nyúztam. már azt se tudtam mit tudok mit nem. akkor első két órán már azon voltam, hogy inkább irjuk meg és legyünk túl rajta mert akkora stressz volt bennem h áhh... de nem csak bennem, mindenkiben. röhögtünk mint az állat, már azt se tudtuk min. rohangált mindenki... végülis megirtuk a kémiát. és akkor fogtam fel, hogy mennyire fáradt vok. és mekkora kő esett le a szivemről. és igy olyan semmilyen voltam egész nap. igazán semmihez se volt kedvem. semmi se érdekelt. minden annyira mindegy volt hogy az hihetetlen. aztán hazafele a buszba is csak kinlódtam. aludni se birtam de fájt is már mindenem. és most itt kinlódok a gép előtt... még fél 9 sincs de én már azon gondolkozok hogy alszok. holnap jó lenne pszihoból felelni... de fogalmam nincs lesz e belőle vmi... szerb beszámolót cs rá kell dobálni a csutkára ( xP )... na meg idegeskedhetek a patológia miatt... hogy mire számitok?! ahh semmire xD de reménykedünk a legjobbakban :P nah meg még Nancymhez is el kell menni beteglátogatóba. lerobbant a nőszemély :/ igy is igérgettem már neki, hogy elmegyek megnézem az új szobájukat... hát sajnálom hogy igy kell h összejöjjön de hát... :/ este meg zuracskám képkiállitásának a megnyitója :D juuuuj sztem jobban be vok sózva már mint ő :D annyira várom :D hogy miért? na ezt szép is lenne tudni xD de várom :D szerdán szinházazunk. szal nyüzsgős lesz ez a következő pár nap :) szóval ma időbe be kéne vágni a csicsist :) szeretnék aludni egy jóóó nagyoooooot :D
hazafele Roadtól a Nem kell mást dobta be a telefonom. és igy fület ütött ez a két sor ami a bejegyzés cime is. tényleg, látom a szemén. imáááádom :) annyira áhh... most ugy nem jönnek annyira a szavak a számra... az ujjamra meg pláne. szóval kacifántos lesz megfogalmazni. de tényleg... olyan... rámnéz... biztonság... szeretet... na ebből pakolj össze egy mondatot és azt akarom mondani xD szóval jó látni a szemébe, hogy szeret :) fogalmam nincs, hogy ez tényleg igy van, vagy csak az agyam képzeli oda... de... hjaj erről most eszembe jutott vmi :$ azok a régi szép "látod hogy néz rád látom hogy néz rám" órák. uhh :) mintha ezer éve lett volna :) pedig csak 3-4 hónapja történt az egész :) de tessék, igazam lett :) szóval akkor most is igazam van?! vagy akkor tévedtem?! hjaj de bonyi :$ a másik része... őrültek vagyunk?! nem kifejezés... egymástól és egymásért :D milyen hülyének nézhetnek minket ugy mások... ha már én magunkat tök hülyének nézem néha. mikor elkezdjük a hülyeségeinket :D hjaj nekem xD kérdezte minap valaki, hogy hogy nem unom, hogy ennyit vagyunk együtt meg hogy szinte mindent együtt csinálunk?! de mit unjak rajta?! ő is olyan őrült mint én... mindig kitalálunk vmi hülyeséget... mindig el tudunk vhogy vmivel lenni. és már ugy ismerem mint a tenyeremet :) és nincs mit unni rajta. magamat se unom meg... szóval sztem őt se fogom. és remélem ez nem csak az én részemről van igy :) szeretem őt nagyon :) és rohadtul jó vele MINDEN :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése