és szépen lassan be fog állni a hullamerevség...

áhh... totál meg vok halva. már 3 napja esténként alig élek... sőt, több. már lassan egy hete. és ez annyira nem oké igy. de ez a hét se igérkezik valami királynak... legalábbis az eleje. mai nap alapból el lett baszcsizva. de most semmi kedvem részletezni nagyon semmit. irni sincs sok kedvem. tanulni is kéne még ma... ahh... se már semmi erőm. nem értem miért nem lehet kicsit hosszabb a nap? v miért nem tudok meglenni kevesebb alvással? tényleg, alig élek már... :S és emiatt ideges vok, mindenen kiakadok... és ezzel nem csak én vagyok igy. de mostmár lennénk mindenen túl. igen igen, mindig ezt mondom. de igy is van. milyen jó lenne ha már nyár lenne :/ ahh nem, erre nem szabad gondolni. indulás tanulni :/ majdcsak megszokom. remélem megéri ez a sok kinlódás...

egyén téren minden oké :) vééégre :) vis eddig is oké volt csak úgy na. na haggyuk, szóval lényeg, hogy tökéletesen szuperka minden :) enyém a legédibb pasi a világon :) és nagyon fogok rá vigyázni ám :) igaz most beteg szegénykém, olyan rossz volt látni ahogy kinlódott ott ma :/ de azért remélem holnapra meggyógyulsz Életem ♥ úgy szeretnék most vele lenni :) igaz idegesitő amikor beteg. olyan wráhh.... de én ilyenkor is teljes szivemből szeretem :) és úgy szeretném ápolgatni, meg vigyázni rá :) milyen beteg vagyok... vagy szerelmes? :) pedig tudom hogy most legkevésbé se én hiányzok neki :( :( na de mind1... szombatunk elég mozgalmas volt xD ezt most nem részletezném, ez csak a miénk :) :) de... lehet, hogy többet fogok besértődni rá, olyan szépeket meg aranyos dolgokat mondd olyankor a kis lököttje :) pici szivem meg a helyéből majd kiugrik... az is már lassan öngyilkos lesz, nem birja ezt a súlyt ami ránehezedik x)

100 nap ♥ 100. bejegyzés :D

huh milyen irónikus :D 100 nap és pont a 100. bejegyzés :D najó, nem, 101. nap, de ez most lényegtelen :D szóval zemberkémmel 101 napja boldogitjuk egymást :D és ez tök jó :D igazából igy közbe vele is beszélgetek, szal egészen extra helyzet, sose irtam még ugy h nem csak oda koncentrálok :D meglátjuk mi lesz belőle :P

szóval február 24... utállak! igazán szánalmasan szar nap volt :/ most nem részletezem, visszzagondolni se akarok rá. de tényleg, volt minden: sirás, idegeskedés... gondolkodás hülyeségeken. de még szerencse hogy észnél volt bennem valami, ami azt mondta h ÁLLJ LE! és ne bazd el mégjobban... szóval köszi annak a valaminek :) de tényleg, huh olyan dolgok fordultak meg a fejembe, amire most ha igy visszagondolok, akkor az van, hogy jéééézusom, ne nevettessem már magam xD de mi együtt mindent megoldunk :) szóval ezt is túléltünk, túlmásztunk rajta, túl vagyunk rajta :) és ááá imádom őt, nadon ám :) jah és igen, a blogom megszüntetésén is nagyon gondolkoztam többek között... de végülis ugy döntöttem h üsse kavics, irom tovább. legalább addig se unatkozok :D meg alkotó vágyamat is kiélhetem :D szóval blog marad egyelőre... minden marad... de az örökre ;) annyira örülök, hogy vége a tegnapi napnak... és azzal együtt kb minden nagyobb hülyeségnek :) és minden a régi :)

na a mai nap tök ellentéte a tegnapinak :) igazából most perpill nem emlékszem hogy mit is csináltam délelőtt... jaaa de, matekoztam mint a vadállat xD de az megérte, sikerült összedobni az ellenörzőt. aztán Nancym is végre jött suliba :) olyan jó volt elmesélni neki a tegnapi napot és igy nevetni az egészen :) aztán persze a változatosság kedvéért késett a busz... illetve nem jött... első óra közepére röhögve befeszültünk xD röhögtünk mindenen :D de végülis jó volt :P matekot is röhögcsélve megirtuk... kémiát is röhögcsélve kikaptuk :D úúú de örült a fejem annak is :D na meg aztán... asszem ma olyan 50x feküdtem a hóba... átáztam szétáztam szétfagytam, minden :S de megérte :D annyit nevettem h huh :D komolyan, totál ugy éreztem magam mint egy kisgyerek :D tökjó volt :) zemberkémmel azért nagyon nem vagyunk igy normálisak xD de ezzel semmi újat nem mondtam. szóval ez egy ilyen elhavazott nap :DDD de még a holnapi... huh :D najó... arról majd holnap :P

aztán bevágódtam buszállomásra. Coryval dumáltunk... jól kikommentáltam neki egy emberkét, hogy milyen defektül megy. mire igy kiderült h az exem xD akkor röhögtünk ott egy sort. exem próbált oltogatni. én cs mosolyogtam és hidegen hagyott maximálisan. és hogy őt ez miért vonza, nem értem xD no de fő, hogy elém ült. akkor ott... áhh... szóval hozta a formáját. igazából ő engem nem zavar meg elfér mert maximálisan ami volt az volt... de már nincs...! de főleg a végén azért huh... O.o pislákoltam rá, hogy mi a jó eget csinál... de hát ismerem már, tudom milyen. és amit megmondtam, az mindig ugy van. ugy is lesz :) most h ez jó vagy rossz...?! és érdekes, hogy nem abból született a pletyka... hanem a Corys dologból. de már annyira maximálisan megszoktam, hogy mindig okoskodnak :D egészen hidegen hagy :D pedig... megtehettem volna... de basszameg, hülye emberek!!! minek a jó égnek csalnám meg azt, akit imádok? na szevasz xD

na ez most olyan nem Lalás bejegyzés lett. de végülis benne van minden. vagyis nah... érted xD szóval nem olyan izébizé lelkizés lett, mert az nem megy amellett h beszélgetek. de majd később... talán... v holnap :) szóval majd lesz nem kell félni :P de ez most olyan mindeféle lett... olyan furi :D

"Nem csak szóban lehet a másik tudtára adni, hogy szereted, hogy fontos neked. Hanem a zavaroddal. Egy pirulással, néhány esetlen szóval... és főként a viselkedéseddel."

mint egy egyszerű kis kártyavár. úgy dőlt romba az egész. az egész, amit nem volt könnyű felépiteni. és a kis ördög most örül. örül annak hogy az suttoghatja a fülembe, hogy: naugye?! néha ugy szeretném kikapcsolni a hülye agyamat. csak annyira, hogy hallgasson, ne gondolkozzon. ha a sziv azt mondja, hogy szeret, akkor az agyam KUSS! de sajna nálam ez nem igy megy. ez vmi izé... vmi védekezés szerintem már a részemről. profin kifejlesztve. néha úgy szeretnék vmi naiv kiscsaj lenni. ha azt mondja, akkor ugy van. nem pedig azon filózni, hogy de... :/ és hogy ha azt mondom h oké... akkor ugy is legyen. ne pedig... áhh :/ miért nem lehet egyszerű az egész? miért kell, hogy én ilyen bonyolult és zürös legyek?! miért kell most is azon gondolkoznom, hogy ugy irjam, hogy kifejezze azt amit akarok, mégse legyen hiszti vagy nyafogás?! a kurva életbe, miért nem kapok már vmi pozitivat erre az egészre?! csak egy kibaszott jó szót... vagy vmit... egy rohadt köszönöm. vagy egy mosolygást. miért érzem ugy, hogy hiába minden???? fogadjunk, hogy most ezt senki nem érti, hogy miért mondom és irom. de én értem. és érzem is. hibáztatható ezért? bárki is? nem hinném... de... de mégis. fogalmam nincs most ez megint mennyire értelmes. sztem kb semmennyire. de kit érdekel. fő h leirtam mindent. kb... amit mertem és ami ide való. aztán hova tovább?! a jó büdös pi... :/

"Talán nem is más a szerelem, mint hálaérzet a gyönyörért."

és ismételten az a nyamvadt fáradtság uralkodott el rajtam. mondjuk meg is értem, hát egész nap rohantam. és alig egy órája értem haza. szóval mondanom se kell, hulla vok. persze a tegnapi "időbe megyek aludni"-ból semmi nem lett, fél 12 után vágtam de a csicsist de már 7kor ébren voltam xD azóta meg pörgök pattogok. és most is csak a szemeim érzik magukat rohadtul fáradtnak. az agyam még annyira nem :) de még azt se tudom, holnapra mit kell tanulni... hjajjjj nekem xD de azt tudom, hogy durva lesz a következő pár hetem.... annyi mindent magamra váltaltam :/ cs ne menjen semminek a kárára és akkor jó lesz :) na de vissza a jelenbe... ma se fogok időbe aludni szerintem... xD ki fogok rövidesen dőlni... de hát akk majd visszaveszünk a lovakból, addig meg csak előre :D legalább nem unatkozok :) szóval általánosságba ennyit :)

valahogy ma, meg igy az elmúlt pár napba annyira ráhangolódtam az ilyen szerelem témára. fogalmam nincs miért. eddig is szerelemes voltam... ezután is az leszek. de vhogy elkezdett a dolog jobban foglalkoztatni. mi is az a szerelem? miért is van? Ciccem irt vmit... valami nagyon szépet a blogjára :) és annyira tetszik, annyira benne van minden. szebben meg se lehetne fogalmazni :) és annyira nagyon szurkolok neki, hogy összejöjjönek a dolgok :) és érzem hogy jó lesz minden :) jónak kell lennie :) ha valaki, ő nagyon megérdemli, hogy végre boldog legyen :) és mindent megteszek, segitek meg minden hogy az legyen :)♥♥

na de ha már igy a szerelemnél tartunk, zuracskámat is meg kéne elmiteni :D ki nem hagyhatom, nehogy itt mellőzve érezze megát ;) szóval hát mit is irjak?! betegek vagyunk... ezt eddig is tudtam. de hogy ennyire xD azért volt ma egy kis idő amikor ugy elgondolkoztam, hogy mi biztos, hogy járunk?! xD meg felfogtam én h azért mégis csak a pasim... és akkor jött az h aha de leszarom xD én nem akarom azt, hogy abból álljon a kapcsolat, hogy szeretlek imádlak... oké, persze, kell az is. de ha majd mesélni kell erről... vagyis nem majd, hanem most is kérdeznek róla, annyira szupi azt mesélni, hogy mennyire érdekes dolgokat csinálunk. és regélni arról, hogy azért szeretem mert.... és látni a csillogást az emberek szemébe. meg az "irigységet". mert ez valami, amiben kevés embernek lehet része. és nekem részem van benne :) boldog vagyok, naaagyon :) és annyira jó. gondoltam, vmi érezte bennem, hogy vele jó lesz, vele más lesz. ő olyan, amilyen nekem kell. de sose hittem volna, hogy ennyire. hogy tényleg, egy részemmé vált már. hogy el se tudnám már ugy képzelni, hogy ne meséljek el neki szinte mindent. hogy a legújabb hülyeségeimet ne neki mondjam el először. hogy este ne azzal aludjak el, hogy "jóéjt...mcwaaaa" hogy reggel ne azzal kelljek hogy telefon és sms neki :) pedig tudom, hogy csak pár óra múlva kapok rá választ. de irnom kell neki. muszáj :) muszáj hogy ez első és az utolsó gondolatom ő legyen. a szivem első és utolsó dobbanása :) és minden dobbanása... :') és őrülten szeretem :) és az hogy a mindenem, az tényleg igaz. mert nem csak a pasim. olyan mint egy hülye haver. mint vmi elmebeteg tesó. néha mint egy elérhetetlen idegen. mert nem csak szerelemből áll az egész. hanem rengeteg hülyeségből, nevetésből, vitából és nyúzásból... mind2 csupa szeretetből. és csodálatból. abból az ismeretlen csillogásból, tündöklésből. amikor az van hogy uuuuristen, nem hiszem el, hogy ilyen pasi... és az enyém! :) és igenis, büszke vagyok rá, hogy az enyém :) és igenis, van mire büszkének lennem :) és ez az, amikor a gyerekeimnek és az unokáimnak is tutira büszkén fogok mesélni :) mert ezt, még ha Andersen irta volna, akkor se lett volna ilyen szép tündérmese :)

Ovis szerelem...?!

Fél tizenhét éves vagyok, és van egy fiú szerelmes párom. A radiátorral kezödött. Úgyhogy a Facebook azt mondta, hogy pusziljam szájon. Én választottam ki a helyet, a legkevésbé rejtekesebbet és odaállt elém, mondta, hogy nem merem, mondtam, de igen is(persze hogy mertem :D). Késöbb már nem kérdezte, hogy megcsókolhat-e. Nem mondtam, hogy hát tölem, csak úgy megtörtént. S megcsókolta a pici számat. Utána történt az, hogy fölmentünk Facebookra, és közzétettük, hogy kapcsolatba vagyunk...

-Ti vagytok a legszerelmesebbek?
-Igen.
-Ezt te honnan gondolod?
-Hát, mert a többi, azok mindig összevesznek.
-És ti nem szoktatok veszekedni?
-Mi nem, soha.
-Én még nem nagyon ismerek olyan tizenhat éves kislányt, aki igazán úgy érzi, hogy ö szerelmes. És ki is tudja mondani.
-Mert, azt nem tudom, azt nem tudom kifejezni.
-Hát mit érzel akkor, amikor azt mondod, hogy hiányzik, honnan tudod, hogy hiányzik?
-A szívemböl. Hogy érzem a szívemben, hogy hiányzik.
-Kin múlik ez szerinted, vagy min múlik, hogy nagy korotokban is ilyen szerelmesek legyetek?
-Rajtunk, egyformán, mind a kettönkön.
-És ha mégse beléd lesz szerelmes, hogyha már, nagyobb lesz, felnött?
-Biztosan belém.
-Miért?
-Mert megesküdött elötte.(vagy majd fog :P)
-Mire esküdött meg?
-Hogy nem hagy el.
-És te biztos vagy benne? Bízol benne?
-Igen. Bízom.
-És mi lesz akkor Lala, ha te szeretsz bele valaki másba és te felejted el öt?
-Én nem fogom elfelejteni. Mert én nem akarom öt elfelejteni.
-Hát lehet, hogy nem fogod öt elfelejteni, de beleszeretsz egy másik fiúba, akinek még szebb zöld szeme van.
-Mindegy az nekem, csak a Lóri legyen az.

"én látom a szemeden ha nem is mondod... őrültek vagyunk és nem bolondok" ;)

jóóó isten... ez egy nagyon hosszú nap. és mostmár legyen vége, mert úgy érzem magam mint egy kicsi zombiiii. annyira fáradt vok, hogy az hihetetlen. fél 7kor keltem. ami nagy szó, mivel még fél 1kor se aludtam éjszaka... tanultam... többékevésbé. reggel amint felkeltem szintén nekifogtam tanulni... fél 10ig le se tettem a könyvet. annyira elegem volt már, fél 10kor ugy éreztem, hogy semmit nem tudok. és már amúgy is fáradt voltam. nem is vok képes egy huzamba sokat tanulni. meg szidtam magam, hogy miért az utolsó percbe kezdtem el. és elkapott a sirás. és cs feküdtem hason és sirtam sirtam sirtam :/ semmi nem volt ami kilenditsen ebből az állapotból. aztán összeszedtem magam, és tanultam tovább. amig nem indultam suliba addig azt a rohadt kémiát nyúztam. már azt se tudtam mit tudok mit nem. akkor első két órán már azon voltam, hogy inkább irjuk meg és legyünk túl rajta mert akkora stressz volt bennem h áhh... de nem csak bennem, mindenkiben. röhögtünk mint az állat, már azt se tudtuk min. rohangált mindenki... végülis megirtuk a kémiát. és akkor fogtam fel, hogy mennyire fáradt vok. és mekkora kő esett le a szivemről. és igy olyan semmilyen voltam egész nap. igazán semmihez se volt kedvem. semmi se érdekelt. minden annyira mindegy volt hogy az hihetetlen. aztán hazafele a buszba is csak kinlódtam. aludni se birtam de fájt is már mindenem. és most itt kinlódok a gép előtt... még fél 9 sincs de én már azon gondolkozok hogy alszok. holnap jó lenne pszihoból felelni... de fogalmam nincs lesz e belőle vmi... szerb beszámolót cs rá kell dobálni a csutkára ( xP )... na meg idegeskedhetek a patológia miatt... hogy mire számitok?! ahh semmire xD de reménykedünk a legjobbakban :P nah meg még Nancymhez is el kell menni beteglátogatóba. lerobbant a nőszemély :/ igy is igérgettem már neki, hogy elmegyek megnézem az új szobájukat... hát sajnálom hogy igy kell h összejöjjön de hát... :/ este meg zuracskám képkiállitásának a megnyitója :D juuuuj sztem jobban be vok sózva már mint ő :D annyira várom :D hogy miért? na ezt szép is lenne tudni xD de várom :D szerdán szinházazunk. szal nyüzsgős lesz ez a következő pár nap :) szóval ma időbe be kéne vágni a csicsist :) szeretnék aludni egy jóóó nagyoooooot :D

hazafele Roadtól a Nem kell mást dobta be a telefonom. és igy fület ütött ez a két sor ami a bejegyzés cime is. tényleg, látom a szemén. imáááádom :) annyira áhh... most ugy nem jönnek annyira a szavak a számra... az ujjamra meg pláne. szóval kacifántos lesz megfogalmazni. de tényleg... olyan... rámnéz... biztonság... szeretet... na ebből pakolj össze egy mondatot és azt akarom mondani xD szóval jó látni a szemébe, hogy szeret :) fogalmam nincs, hogy ez tényleg igy van, vagy csak az agyam képzeli oda... de... hjaj erről most eszembe jutott vmi :$ azok a régi szép "látod hogy néz rád látom hogy néz rám" órák. uhh :) mintha ezer éve lett volna :) pedig csak 3-4 hónapja történt az egész :) de tessék, igazam lett :) szóval akkor most is igazam van?! vagy akkor tévedtem?! hjaj de bonyi :$ a másik része... őrültek vagyunk?! nem kifejezés... egymástól és egymásért :D milyen hülyének nézhetnek minket ugy mások... ha már én magunkat tök hülyének nézem néha. mikor elkezdjük a hülyeségeinket :D hjaj nekem xD kérdezte minap valaki, hogy hogy nem unom, hogy ennyit vagyunk együtt meg hogy szinte mindent együtt csinálunk?! de mit unjak rajta?! ő is olyan őrült mint én... mindig kitalálunk vmi hülyeséget... mindig el tudunk vhogy vmivel lenni. és már ugy ismerem mint a tenyeremet :) és nincs mit unni rajta. magamat se unom meg... szóval sztem őt se fogom. és remélem ez nem csak az én részemről van igy :) szeretem őt nagyon :) és rohadtul jó vele MINDEN :)♥

"Látod? Erről beszélek. Érzések. Megmagyarázhatatlanok, mégis vannak."

létezik e, hogy két embert egymásnak teremt Isten?! szóval hogy úgy minden klappol... hogy tényleg kiegészitik egymást... hogy ami az egyikbe nincs meg az a másikba megvan. és forditva. mint amikor két puzzledarabkát egymás mellé teszünk. nem egyformák, de mégis, tökéletesen szépek együtt :) és külön külön nem érnek semmit. de együtt mégis, a mindent jelentik. létezik ilyen az embereknél is?! mondjuk a szivünk lehetne a puzzle egyik darabkája... vagy mondjuk, a kép fele... és meg kell találni a kép másik felét. az viszont egy másik embernél van. és csak ugy alkothatunk vmi szépet, valami tökéleteset. nem könnyü, de lehetséges e? és ez a másik ember milyen kell hogy legyen? mit jelent az hogy tökéletes? hogy nincs hibája? vagy hogy hibáival együtt tökéletes. hogy idegesitö mániái vannak, de te azzal együtt szereted. hogy idegesitő tud lenni néha, hogy 100x elmondasz neki vmit, ö mégis megteszi. de te mégis, imádod. hogy látod, hogy ö is tud gyenge lenni, beteg lenni, lehetetlen lenni. de te mégis istenited. és ha létezik ilyen ember, hogy lehet megtalálni? honnan lehet tudni, hogy ö az igazi? vagy egyáltalán, a tökéletes az az igazi is? vagy akkor most hogy van ez? mindenkinél van jobb, az agy számára. hisz tuti létezik szebb ember... kedvesebb ember... de a sziv számára nem az a lényeg, hogy milyen szép vagy kedves. hanem az, hogy mennyire különleges. mennyire van ránkhangolva. mennyire tudjuk vele megoldani a problémákat. mennyi probléma van. mennyire ismerjük. mennyire szeretjük feltétlenül. és még egy halom dolgot fel lehet sorolni. de az, hogy honnan ismered a te kis puzzlepárodat?! vagy hogy ismered e igazán?! sajnos ezt sose lehet tudni. az ember változik. mindegyik. de ha ö a te puzzlepárod, akkor veled változik. és épp ettöl csodálatos a kép, amit alkottok. hogy sosem állandó :)