2011. január 6., csütörtök

túltökéletes lenne!?



érdekes ez a mai nap... azt se mondhatom hogy hudejó... de azt se hogy hudeszar... olyan... átlagban semmilyen... a nap eleje nagyon fos volt... unalmas... áhh... szar! megint egy hatalmas veszekedéssel inditottam... de megszokott és annyira nem is érintett... aztán volt egy naaagy sétám... és egy látogatásom... azt a jó oldalra sorolom a mai napban azt hiszem. jó volt röhögni megint együtt meg minden :) aztán meg jött Djágám :) hát vele mindig jó, ez nem is kérdés... mindig minden... és nekem fél 9kor véget is kellett volna h érjen a mai nap, és akkor azt mondtam volna, h legjobb napjaim egyike volt... mert onnantól kezdve szar minden. az egy dolog h makacs vagyok... és eldöntöm h akarok vmit... és fejjel a falnak amig el nem érem... de ez mostmár sok! és unom! és... és elegem van! igen, egészen hülyén hangzana ha ez a mai cucc miatt akadtam volna ki... de nem... ez csak ugy most... ebben a helyzetben... igy a mai történések után... meg ugy általában összesitve ez a pár nap után, ebben a témában történt dolgok után... nem is h kiakasztott... mert nem haragszom meg megértem... najó nem, egyáltalán nem értem meg... de elfogadom, mert szeretem őt, és... és nagyon! de attól még bánthat a dolog. nem az bánt h most nem ugrott... mert az egy dolog, oké későn szóltam... amiről megint csak nem én tehetek... de... de... annyira ismerem már... annyira tudom már mindenre előre a válaszát. és hogy soha nem én jutok ilyenkor elsőre eszébe neki... de ráuntam arra h nyafogjak neki... és igen... lehet h lesz majd következő alkalom... pl amiről szóltam neki előre 1 héttel... abból se lesz semmi... tudom... és nem érdekel, feladom a közös programok szervezését... pofára esés a vége... szinte 100%ban... ami a nem átlagos nagyrészt rajtamúlós programokat illeti. és... nagyon szar kedvem van! hülyeséget irtam itt most összevissza... de próbálkozom nem hiszitzni se vádolgatni... csak ugy... áhh jobb ha hallgatok... holnapra már ugyse is fogom gondolni... asszem. és nem akarok nyafogni, mert semmi okom rá azt hiszem... és ahhoz képest ami most bennem van, meg amilyen tudok lenni ilyenek után... ez egy szolid kis irás lett... és egészen türhetőre fokoztam magam, ami a publikusságot illeti. na de... ünnepi nap is ez a mai... túl vok az év első sirásán! hurrá...
                                  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése