nosztalgia... szép meg jó dolog. de megárt ha az ember túl sürün csinálja. a múlt azért van h tanuljunk belőle és h szép emlék legyen. de ennél semmi több. ami elmúlt az már sose jön vissza. hiába volt szebb mint a jelen vagy rosszabb. az elmúlt. hiába sirunk rajta... hiába hiányoljuk. az már NINCS. és nem a múlttal kell foglalkozni folyton. hanem a jövővel. nem arra kell gondolni hogy akkor mi volt. hanem hogy majd mi lesz. a jövőt még irányithatod. de a múltat már nem. h a múltban hány ezer dolgot basztál el, az a tegnap dolga. de ha folyton azon rágódsz, akkor a jövő se lehet másmilyen. erre utal az egyik kedvenc idézetem is: "Nem számít mi történt, miért történt. Csak az számít, hogy mi lesz." és ez teljesen igaz. szóval minek rágódni a múlton? én megértem, hogy ha fáj, én megértem hogy rossz és nehéz. de minenki pótolható. mindenkinél van jobb szebb okosabb. nálam is. és nem érdemlem meg hogy 2 éve sirasson... és nem is akarom. de nem tudok mit tenni. nem tudom leszarni, mert voltam ebben a helyzetben mint ő. de erősnek kell lenni, és tovább kell lépni. ha nem engedjük el a múltat, jövőnk se lehet. az én jövőm már velem már. én túlléptem mindenen és mindenkin. nem volt könnyű. sőt! nehéz végignézni mikor sokadszor is elsétál a sokadik, akit szerettem. de utólag, jobb is volt, hogy igy alakult. nekem a jelen sokkal de sokkal szebb mint a múlt volt. a jelen olyan, mint amilyennek elképzeltem. szó sincs róla hogy a múltam elfelejtettem. részemmé vált, itt él bennem. és örülök hogy ilyen volt a múltam, amilyen. és nem is akarom soha elfelejteni. de ott van, ahol kell lennie. és okkal múlt... és a jelennel meg a főleg a jövővel akarok foglalkozni. és ezt erősen ajánlom mindenkinek szivfájdalmak ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése