idegösszeroppanás határán. komolyan, most már csak 3 napot birjak és birjunk ki. és utána már talán könnyebb lesz (ha ma nem kaptam el én is a girhességet xD) meg tudjuk csinálni, le tudjuk nyelni egymásnak ezt a hetet. és elfelejtjük, v nevetve gondolunk rá mind2en vissza. és hétfőtől minden más lesz :) képesek vagyunk rá. de jelen pillanatban én most semmire nem vok képes. vmi kis izé kattog bennem, pumpálja a vért, és sikitozik, hogy mennyire fáj már neki. de kemény a kis krapek, és ki fog tartani. az agyam az kész... egy az egybe beadta a kulcsot. nem birja tovább. őt valahogy majd fel kell rázni, nemtom hogy fog menni. ahhoz vmi nagyon nagy változás kell. és én ettől félek, hogy nem lesz meg. és az nagyon nagy gáz lesz. de megoldjuk. csak birjam ki ezt a rohadt hetet. most van az, amikor el kell játszani a tökéletes, megértő, "nembaj ha rám se szarsz édes és nem érdekel ha nem akarsz velem lenni"-t elnyomó, mindent lenyelő, mindent elnéző, kussban, aranyosan mosolygó, nyugodt, példát mutató barátnőt. a tökéletesen kiegyensúlyozott, problémamentes, szerelmes lányt. a példadiákot, aki mindent megcsinál mosolyogva. egy rohadt nagy mosolyt festeni az arcomra, és tovább tovább tovább. nyelni mindent, és röhögni mindenen. ezt a hetet egy az egybe elfelejteni. és semmit nem venni föl. leszarni, hogy én mindent megteszek, hazudok, szervezkedek, hogy vele legyek, ő meg oda se bajszint, mert más programja akad. leszarni, hogy legszivesebben egész nap csak összegubódzva ülnék egy sarokba és ne szóljon senki hozzám mostmár, mert megölök valakit. leszarni, hogy mindenki mostmár minden kis balfaszságon felakad. leszarni, hogy hülyék az emberek. leszarni ezt az egész rohadt hetet. de a jó oldala: ennél már csakis jobb lehet! legalábbis maximálisan bizom benne. a remény hal meg utoljára... utána meg mostmár én xD
2011. március 3., csütörtök
Ha nem lenne humorom, hajnalig virraszthatnék az eltaposott önérzetem ravatalánál.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése