2010. november 27., szombat

ezt most muszáj...

nem értem ezt... nem értem minek kiirni meg felhozni hogy ki az igazán fontos meg ki nem. meg hogy kire számithatsz meg kire nem... ugyanmár! akire számithatsz az ugy van veled, hogy nem tudsz róla... ő mindig veled van... nem az, aki feszt a seggedbe van... hanem aki ugy is veled van ha te nem veszed észre. és nem igaz, hogy lehetnek egyesek ilyen vakok?! ha nincs más veled akkor az nyilván nem a "más" hibája hanem a tied bmeg... attól hogy a balta nem úszik a vizen nem biztos hogy a viz a hülye... annyira kiakaszt... pedig megigértem hogy nem fogom enni mások hülyeségén magam, de ezt már nem birom nézni. hogy lehetnek az emberek ilyen defektek de ugy komolyan... halo fel kéne nőniiiiii! az életben esetleg egy két ember lesz örökre melletted... és mindig a legfontosabbak fognak elhagyni... és mindig is hiányzoni fognak amig csak élsz. de okkal nincsenek benne a jelenben... és lehet hogy nem azért mert te elküldted őket... lehet hogy azért mert ők akartak elmenni... de az is lehet hogy pont a te hibádból! és arról pedig, hogy a jövődbe bennelesznek e arról nem tudhatsz semmit. el fog hagyni egyszer a szerelem is... az összes barátod. ezért csakis magadra számithatsz soha senki másra.... ezzel most nem arra gondolok, hogy nekem nincsenek barátaim... mert igenis vannak és igenis szeretem őket. és nagyon nagyon örülök hogy vannak nekem és imádom őket! és mindent megtennék értük... de tudom hogy benne van a pakliban hogy otthagynak elhagynak csalódok bennük. és nem törhetek össze, mert oka van neki hogy ez kell hogy legyen :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése